Belső levegőszennyezés forrásai

Abban mindenki egyetért, hogy amikor komfortról van szó, akár otthon, akár egy irodában, a levegőminőség meghatározó tényező. Közismert az is, hogy a korszerű építési technológiák az energiamegtakarítást helyezik mindenek elé.
A belső légszennyezés több forrásból eredhet, például függ az életviteltől, az emberi szervezet működésétől, vagy felszabadulhat az alkalmazott építési anyagokból is.
A páratartalom: meghatározó tényező
Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz az elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül, vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60% relatív páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt.
A jó hőszigetelésű új, vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly pára gondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését. A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek - lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás - következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

Bioszennyeződések megjelenése

A belső levegő magas páratartalma egyrészt növeli a poratkák elszaporádásának veszélyét, másrészt páralecsapodást eredményez a hidegebb felületeken.
Fentiekből adódik, hogy hatékony szellőzéssel szükséges a páratartalom szabályozása az otthonokban, amely beállítja és stabilizálja a belső relatív páratartalmat, így biztosítva a megfelelő komfortot.

Illó szerves anyagok: veszélyes szennyezők

Világszerte számos tanulmány kimutatta, hogy lakótereinkben sokféle szennyezőanyag a szabványos előírásoknál sokkal nagyobb koncentrációban van jelen, különösen akkor, ha a szellőzés nem működik kielégítően. Ezek az anyagok többek között a festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonatok, tisztítószerek, illatosítók, parfümök stb. A levegőszennyezésről leggyakrabban az ipar, vagy a közlekedés miatti rossz külső levegő jut eszünkbe. De szükséges megvizsgálnunk a levegő minőségét a belső lakótereinkben is, ahol időnknek több mint felét töltjük. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a házainkban lévő belső környezetünk állapota ritkán szerepel a média hírei között, nem úgy a külső környezetünké, noha az egészségünkre gyakorolt hatása még fontosabb is.
A szén-dioxid (CO2)
Lakótereinkben a CO2 jelenlétét elsősorban az emberi kilégzésnek tulajdoníthatjuk, tanulmányok szerint keletkezését legtöbb esetben pára felszabadulása is kíséri. Egy ember átlagosan 19 liter/óra CO2-t bocsát ki a légzése által. A háztartásainkban előforduló különböző veszélyt jelentő egyéb szennyezőanyagok közt had említsük még a szénmonoxidot (a CO fűtőberendezésekben, főzésnél, dohányzásnál keletkezhet), a radont, az azbesztet, a nitrogén-dioxidot és egyéb nitrogén-oxidokat, és ne feledkezzünk meg a dohányfüstről, valamint a mikroorganizmusokról (poratka, mikrobák, penész stb.) sem. Csak egyetlen megoldással távolíthatjuk el ezeket a szennyeződéseket: szellőzéssel. Ez tehát életbevágóan fontos, szükséges az egészséges élethez.